8.fejezet--Alices délután

Ma délután megyünk vásárolni és majd rákérdezek erre-arra. Az órák hamar
teltek. Aliccel a matekot végig beszéltük. Már most imádom ezt a manót. Megint egyedül kajáltam. És egész nap vártam a biológiát. Nem értem mi van velem én nem szoktam ilyen lenni. Csak rájövök egyszer de Edwarddal mindenképpen beszélnem kell.

Ennél a gondolatoknál már a biosz teremnél jártam és márt bent volt ő. Mosolyogva sétáltam oda a padhoz és ültem le mellé.

- Szia! - köszöntem.

- Szia! - köszönt ő is - Összejött a tegnapi akciód. - villantott rám egy ellenállhatatlan mosolyt, és a másik padsor felé intett. Majd odafordultam én is, és a csókolózó Bennel és Angelával találtam szemben magam.

- Hát szerelem nélkül nem is élet az élet... - feleltem.

- Ez már igaz. - mondta elszomorodva...Hülye Bella hogy lehetsz ilyen??? Mért kellet elszomorítanod? De muszáj tovább faggatnom.

- Neked van barátnőd? - persze tudtam hogy nem de talán megtudom miért nem..

- Nincs. Ezek a lányok csak isteníteni tudnak de nem is ismernek igazán. - kezdett bele - Nekem pedig egyik se jön be. - felelte Edward. Tehát innen senki se jöhet szóba nem is baj nekem se kellenének a rajongók.

- És neked van barátod? - kérdezte hirtelen.Ez most miért fontos neki??

- Nem nincs. - mondtam ő pedig megkönnyebbülten felsóhajtott.

Micsoda?? Megkönnyebbülten??? Akkor még is igaz lehetett amit tegnap hallottam? Vagy
csak Emmett szórakozott??...Áh ebbe most ne menjünk bele. A tanár ránk szólt úgyhogy nem beszéltünk tovább.Én pedig gondolataimba merültem és kérdéseimen gondolkoztam. Néha a szemem sarkából láttam hogy Edward is gondolataiba mélyed de nem tudom min gondolkozhatott, azt csak ő tudja.

Kicsöngetéskor összepakoltam a cuccomat és felé fordultam de ő már nem volt ott. Na szép, mondhatom még el se köszönt. Nem tudom mi baja lehet. Elindultam kocsim felé ahol már Alice várt rám, megegyeztünk hogy az én kocsimmal megyünk.

- Szia Bella! Mi tartott ilyen sokáig? - kérdezte ő.

- Csak lassan jöttem. Indulhatunk?? - feleltem. Azzal bepattant az anyós ülésre.

- Hová megyünk először? - kérdeztem miközben már az úton száguldoztam.

- Hát Forksot mennyire ismered? - válaszolta.

- Nagyjából ...tudom hol van a bolt, a kórház, a rendőrség meg a suli. - feleletem.

- Oké. Akkor már egész Forksot ismered. - nevetett - Magyon kicsi ez a város és nem
hiszem hogy eltévednél, úgyhogy mehetünk vásárolni?? - kérdezte.

- Igen. - mosolyogtam - Hol van itt egy pláza vagy valami?

- Itt nincs de Port Angelesben van ..ééés a következőnél fordulj jobbra. - utasított.

- Rendben. - és úgy tettem ahogy mondta, feltekertem a zenét közben vidáman
csacsogott Alice minden féléről.

Megtudtam,hogy imádja a márkás cuccokat meg szeret énekelni és elmesélte hogyan került Carlislehoz. Persze tudtam hogy ez nem teljesen így volt. Tutira megcenzúrázta egy kicsikét. Meg a Cullen családról elmondta az általános dolgokat amiket én már tudtam de jó volt ezt barátnőm szájából hallani. Aztán Edwardhoz érkezett és valami fura érzés volt a gyomromba amire aztán nem is figyeltem. Inkább az információkat hallgattam.

- Tehát Edward imád zongorázni és az ő költeményeire szoktam énekelni. - mondta lelkesen.

- Tényleg? Én is zongorázom. - feleltem.

- Egyszer játszol majd nekem? - kérdezte boci szemekkel.

- Persze. - de ha, nem lett volna a válaszom, akkor is igent mondtam volna mivel ezeknek a szemeknek nem lehet nemet mondani.

Közben már az első üzlet felé tartottunk.
- Jaj gyere menjünk, a hétvégén láttam egy édi Chanel pulcsit remélem még meg van. - tisztára bepörgött és az üzlet felé kezdett húzni.

- Alice nyugi miénk az egész délután, biztos hogy találunk valami jót. - higgadt voltam de már nem sokáig. Lehet hogy Edwardnak igaza volt?

Vagy 10 felsőt felpróbáltatott velem meg ugyan ennyi nacit de csak két darabot vettünk meg nem mintha ezt nem látta volna előre. Már vagy 10 üzletet végig jártunk és 5 szatyor volt a mindkettőnknél amikor leültünk egy padra picit pihenni.

- Nem gondoltam volna hogy ennyire szeretsz vásárolni. - mondtam neki.

- Pedig igen és Edward figyelmeztettet is nem? - ezt meg honnan tudja?

- Igen de nem hittem el neki. - válaszoltam.

- Mesélj magadról, én már egy csomó mindent meséltem! - kérlelt és én belekezdtem mondandómba.

-Hát a történetemet tudod nem? - mondtam.

-Igen de most magadról mesélj! Például mit szoktál csinálni szabadidődben. - repülni meg "jótékonykodni" de ezt nem mondhatom.

-A zongorázást már említettem meg én is szeretek vásárolni csak nem ilyen mértékben aztán sokat voltam a barátaimmal a régi sulimba. - ez végül is igaz volt.

- Sok barátod volt LA-ben? - milyen kis kíváncsi.

- Nem mondom, hogy sok de azokért bármit megtettem volna. - feleltem mosolyogva.

- Értem és volt már pasid? - Alice is ezzel jön. Na mindegy.

- Nem, még sose voltam szerelmes. - mondtam szégyenlősen.

- Az nem baj majd neked is eljön az igazi aki olyan mint nekem Jasper. - felelte ábrándozva.

- Honnan tudod hogy ő az igazi? - kérdeztem, erre igazán kíváncsi vagyok, mivel honnan tudjam ha egyszer szerelmes leszek hogy szerelmes vagyok?

- Amikor meglátod hevesebben ver a szíved - itt elmosolyodott egy kicsit, hát persze neki nincs is szíve de nálam gondolom ez történhet - meg szaporábban lélegzel, ha akárcsak egy órát távol vagytok egymástól már hiányzik és minden hibájával együtt imádod na meg persze sose tudsz rá igazán haragudni, ha összeveszel vele 2 percen belül ki is békültöl. - be nem állt a szája de én élveztem hallgatni. Bárcsak egyszer én is megtapasztalnám!!

- Nagyon szereted Jaspert. - mondtam.

- Igen, ő a mindenem. - mosolyogta.

- És kivel vagy még nagyon jó viszonyba a családodba? Mármint kivel a legszorosabb a kapcsolatod? - valahogy vissza kellet terelnem a témát Edwardhoz.

- Azt hiszem hogy Edwarddal. - felelte - tudod..nagYon sokban hasonlítotok egymásra.

- Tényleg? - kérdeztem meglepetten.

- Igen, ő se volt még szerelmes és a zenét is szeretitek meg szerintem szép pár lenne belőletek. - mondta vigyorogva. Ez célzás volt??

- Nem hiszem, hogy így lenne. - szörnyen zavarban voltam

- Szerintem igen. - makacskodott. Héé ez az én feladatom!!

- Miért vagy benne olyan biztos? - kérdeztem. Nem tudom honnan veszi ezeket.

- Csak tudom és kész. - valamit el hallgat előlem ebben biztos vagyok.

- Meg aztán a bátyám már meg ne sértődj, de imádja az ilyen jó kislányokat akik gyönyörű szépek és barna hajúak.Ja és a csokoládé barna szemek a gyengéi.

Jól tudom hogy most elsorolta hogyan nézek ki? De legalább megtudtam hogy ilyen lányok tetszenek neki. Ja pont olyanok mint én.

Akkor már csak a hasonmásomat kell megtalálni és mehetek is vissza a mennyországba.
De mi van ha én nem akarom megtalálni???



Ez a szülinapi ajándékom nektek(L):D ez lett idáig a leghosszabb fejim :)*.*
És még egyszer köszönöm a sók jó kívánságot amit a komikba írtatok :)